2016. május 29., vasárnap

32. Az első alkalom

~Ajánlott zene: Ariana Grande: Into you~

Három nappal később


Csodás napokat töltöttem Harry szüleinél, és nagyon örülök, hogy végre megismerhettem őket. Minden csodálatos volt, kivéve az egyik összetűzést, bár visszagondolva eléggé vicces volt. Harry szomszédja, a szőke lány, és Des szomszédja, a kicsit aggodalmaskodó Noel. Mint kiderült Harry és a két különböző helyen élő szomszéd régen legjobb barátok voltak, Anne pedig elmesélte nekünk, hogy amíg Harry távol volt, összejöttek, de közös megegyezés alapján szakítottak, mert így vélték a legjobbnak. Nagyon idegesített a szomszéd lány, és megmondtam neki, hogy szálljon le Harryről, ő pedig csak annyit felelt, hogy azzal a reménnyel van itt, hogy ismét összejöhet Noellel. Annyira rosszul éreztem magam, de nem hiszem, hogy ugyanebben a helyzetben más jobban reagált volna. Természetes, hogy megvédem a kapcsolatunkat, nem?

A lakásba érve ledobáltuk a cuccainkat, Harry pedig szinte azonnal, minden pihenés nélkül elindult a Modest! székházába. Két órakkor ment el, de ötkor még nem volt itthon, és a telefonokra sem válaszolt. Annyira utálom ezt, hogy hihetetlen. Persze, nyilván dolga van, vezet, vagy valami, de ugyanez volt pár nappal ezelőtt is. Unottan ültem a kanapén, és gondoltam felhívom Niallt, hátha át tud jönni, vagy tudunk beszélni. Nem vette fel a telefont, ugyanúgy ahogy Liam és Louis se. Reménytelenül csörgettem meg Zaynt, aki meglepetésemre egyből válaszolt is. Azt mondta tíz percen belül itt lesz. Egész nap egyedül voltam itthon, ráadásul Zaynnel már rég nem is találkoztam, szóval jó lesz végre egy kicsit beszélni. Fél hat körül meg is érkezett. Őszintén szólva nagyon jó társaság. Meghallgat, aztán pedig megpróbál tanácsot adni. Mindig kedves az emberekkel, még azokkal is, akik nem szeretik őt. Először leltünk az ebédlőbe, meséltem neki egy kicsit a kiruccanásunkról, majd eszébe jutott, hogy főzhetnénk valamit, de mivel senki nem volt itthon jó ideig, ezért csak olyan dolgok voltak itthon, amik nem romlanak meg. Zayn keresett chipset és nachost a szekrényben,én pedig addig felhívtam a pizzériát, és rendeltem kettőt. Hihetetlen, hogy ma még nem ettem semmit. Ameddig megérkezett a pizza megettük az egész zacskó chipset, és mindenféléről beszéltünk. Feljött a hamarosan folytatódó turné, az album, meg persze a menedzsmet, hiszen az sem maradhat ki.
- Miért akartak Harryvel beszélni? - kérdeztem bátortalanul, de nem válaszolt. Tudom, hogy tudja.
- Ezt majd Harry elmondja, Lili. Nem rám tartozik, de elég nagy dolog, és jó lenne ha nem tőlem tudnád meg.
- Nem akarom, hogy baja essen - hajtottam le a fejem, majd csengettek. Zayn kiment érte, odaadtam neki a pénzt, közben pedig azon gondolkoztam, hogy mi történhetett. Annyira remélem, hogy nem történt rossz dolog vele. Nem bírnám ki megint. Evés közben nem nagyon beszéltünk, inkább csak a semmiségeken nevetgéltünk. Mielőtt elpakoltam volna Harry már be is toppant. A fiúk köszöntek egymásnak, én pedig hálásan megköszöntem Zaynnek, hogy átjött


- Mi a baj? - kérdeztem miután kettesben maradtunk
- Semmi - ja, hát ez nyilvánvaló. Én meg vak vagyok, nem?
- Miért hazudsz nekem? Látom, hogy történ valami.
- Felbaszott ez az idióta menedzser, és azt hittem nyugalomra jövök haza, de te meg itt röhögcsélsz a legjobb barátommal. Miért pont Zaynt kellett áthívni, komolyan neked... neked nincsenek barátaid? - kérdezte idegesen, majd rácsapott az asztalra, de látszott rajta, hogy nem gondolta ezt, és nem így akarta kifejezni magát. Akárhogy is van, szavai villámcsapásként értek, és úgy éreztem, hogy megint félek tőle...
-Nem Harry... nincsenek! - ordítottam magamból kikelve -, Egész nap egyedül voltam, és társaságra volt szükségem. Legalább küldhettél volna egy rohadt üzenetet, hogy nem jössz haza, és ne várjak rád. Megint. Egyedül ő válaszolt a hívásomra. Csak gondoltam áthívhatom Zaynt, és nem csinálsz belőle ekkora ügyet, bár hogyan is felejthettem el! - kínosan felnevettem -, hiszen te vagy a hatalmas Harry Styles! - üvöltöttem rá, majd elfordultam tőle, de, megfogta a csuklómat és egy egyszerű lendülettel nekivágott a falnak.

Felnyögtem ugyan, de nem fájt. Lehajtott fejjel álltam előtte és próbáltam visszatartani a könnyeimet. Harry óvatosan az állam alá nyúlt, majd felemelte azt, így kénytelen voltam a szemébe nézni. 
- Mondd, Lili. Te félsz tőlem? - szemei nem voltam dühösek, sokkal inkább szomorúak és meggyötörtek
- Mit számít ez, Harry?
- Igenis számít! Nekem számít. Kérlek válaszolj. Félsz tőlem, Lili? - hatalmasat nyeltem, próbáltam kordában tartani az érzéseimet, de lehullott az első könnycsepp, aztán a többi követte azt.
- Igen. Igen, most félek tőled, Harry -  ezt már valósággal zokogtam. Halálosan szerelmes vagyok ebbe az emberbe, de valahol belül félek tőle annak ellenére, hogy tudom, sosem bántana. Miután ezt kimondtam, már nem mertem ránézni. Féltem, hogy vége van. Féltem, hogy most jött el az a nap, amikor szakítani fogunk. Harry nem szólalt meg. Végig csöndben volt, én pedig nem bírtam uralkodni magamon. Ránéztem. Szemeiben és arcán könnyek csillogtak. Eltűnt az égető ragyogás gyönyörű, zöld szeméből. Jobb kezemmel óvatosan arcához értem és letöröltem egy kósza könnycseppet. Nem tudom, hogy miért, de akkor, abban a pillanatban mindennél jobban akartam őt, és nem érdekelt, hogy mit mondott az előbb.
- Cs-csókolj meg, Harry - kérdőn nézett rám, de nem ellenkezett. Olyan gyengéden tapasztotta ajkait az enyémre, mint még soha. Mondanom sem kell, hogy ismet a fellegekben éreztem magamat. Forró, sós könnycseppét éreztem ajkamon. Fogalmam sincs, hogy mi vezérelt abban a másodpercben, de csípőmet lágyan ágyékának nyomtam, mire belenyögött a csókunkba. Soha életemben nem éreztem még ilyet. Jaj, miket beszélek, hiszen még gyerek vagyok... 

Félbeszakította csókunkat, megfogta a csuklómat, majd az emelet felé húzott. Minden porcikám azt mondta, ne menjek, de egyszerűen elvesztettem az eszemet. Vajon mi fog most történni? Kíváncsi is vagyok, de egyben félek is. Nagyon szeretem őt, viszont őszintén szólva nem beszéltünk a szexről, sem arról, hogy meddig kéne várni, hiszen tudta, ez még nem most fog bekövetkezni. Szavak nélkül megértett engem, és ez csodálatos. 

Megfordult a lépcsőn, majd újra megcsókolt. Megálltunk egy pillanatra, összekulcsoltam a kezemet a tarkóján, felemelt, majd az ölébe vett, s mindezt úgy csinálta, hogy érzéki csókunk egy pillanatra sem szakadt meg. A hálószoba felé vette az irányt, az eszem pedig folyamatosan azt kiabálta, hogy szálljak le a földre és ne csináljak hülyeséget. Általában hallgatok a megérzéseimre, de most egyszerűen képtelen vagyok. Az ágy széléhez állt, majd óvatosan rádöntött. Csak feküdtem alatta, és úgy éreztem darabokra hullok. Hogyan szerethet valaki ennyire egy embert? 

Harry egész testével felém magasodott, s ajka elvándorolt a nyakamhoz, minek következtében egy aprót felnyögtem, ő pedig halványan elmosolyodott. Megragadtam fekete pólójának az alját és levettem róla, majd a szoba másik végébe hajította. Ajkaival nedves csókokat hagyott a nyakam minden négyzetcentiméterén, aztán amikor úgy érezte, elég, valósággal letépte rólam az inget. Kicsit átvettem az irányítást. Most én csókoltam meg a nyakát, amibe valósággal beleremegett. Jaj, mit művelünk egymással? Harry lágyan megcsókolt, én pedig a mutatóujjamra tekertem egy göndör tincsét, majd megfogta a farmeromat és lehúzta rólam. Nem igazán tudtam, hogy mit kell csinálnom, így óvatosan kikapcsoltam a farmerján lévő övet, majd a segítségével sikerült levennem. Harry kicsit megemelte magát, így egész ágyékával nekem nyomult, mire mindketten felnyögtünk. Akarva-akaratlanul is belemélyesztettem a körmeimet a hátába. Óvatosan hátam alá nyúlt, hogy kikapcsolja a melltartómat. Levette rólam az apró fehérneműt, én pedig automatikusan eltakartam magamat, de ő elvette onnan kezeimet.
- Nem kell eltakarnod magad, Lili  - mondta, majd hajamba puszilt. Jobb kezével óvatosan megfogta a mellemet, mire az egész testem libabőrös lett. Úgx láttszik tetszett neki. Ahogy ott feküdt fölöttem, a mennyben éreztem magamat. Eddig azt hittem, hogyha tovább folytatjuk ezt, akkor a farmerja egész biztos kiszakad, de azt hiszem most a boxere fog így járni. Megmosolyogtam ezt az apró gondolatmenetemet, ő pedig viszonozta azt. Pár perccel később arra eszméltem fel, hogy anyaszült meztelenül fekszem Harry Styles ágyában. Ki tudja, mi fog történni. Hát az agyam eldobom.
- Mi-mit szeretnél csinálni? - hogy én? Jézus Mária! Hiszen még megcsókolni is alig merem. Tapasztalatlan vagyok. Nem válaszoltam neki, úgy máshogy tette fel a kérdést.
- Mit akarsz, Lili? - mélyen a szemembe nézett, nekem pedig úgy dobogott a szívem, hogy azt hittem, azonnal kiszakad a mellkasomból.
- Téged - suttogtam elpirulva, majd vállába fúrtam a fejemet. Ezt komolyan kimondtam? Legszívesebben fejbe lőném magamat. Szent szar.
- Nem kell ezt tennünk, ha nem akarod. Bármeddig várnék rád, ugye tudod? Biztosan szeretnéd? - hangja lány, szemeiben pedig izzik a vágy. Hát persze, hogy akarom. 
- Soha, semmiben nem voltam ennyire biztos, mint most. Nagyon szeretlek téged, Harry, és nem számít, hogy hàny éves vagyok, vagy hogy minek néznek az emberek, mert te, te tudod az igazat, és ez számít. 
- Annyira szeretlek - suttogta, majd arrébb söpörte a hajamat. Kezeivel bejárta mellkasom minden centiméterét, majd a két mellem közötti résztől elkezdett nedves csókokat hagyni a bőrömön. A paplant markolásztam és egészen biztos voltam abban, hogy le fogom harapni az ajkamat, ha ezt tovább folytatja. A bal csípőcsontomhoz ért, majd megállt. Kérdően rám pillantott, szemeivel pedig újra engedélyt kért. Megadtam neki.

Csak feküdtem mozdulatlanul, amíg ő lerángatta magárol az egyébként igen szűk alsóneműjét. Jesszusom. Hogy fog ez belém férni? Elhessegettem a rosszalló gondolatokat. Harry óvatosan benyúlt a baloldalon lévő fiókba, majd elővett belőle egy óvszert, a felhelyezés után pedig szétnyitotta lábaimat és elhelyezkedett közöttük. Most akkor... Öhm, Harry, csinálsz is valamit vagy csak...? Óvatosan felém hajolt és megcsókolt. 
- Ha nagyon fáj, vagy rossz, akkor szólj! Abbahagyom, vagy lassítok, rendben? - bólintottam -, Vigyázni fogok rád, Lili! - két szemével az enyémet pásztázta, majd ajkaival rátapadt a nyakamra. 
- Mhh... Harry. Kérlek! - nyögtem türelmetlenül. Hihetetlen, hogy még mindig kínoz. Ha egy perccel is tovább várunk, egész biztos itt hagyom. Egyébként nem tenném. 

Mutatóujjával végigsimított a combom belső felén, majd a bejáratomhoz helyeztr férfiasságát, és óvatosan belém csúsztatta magát. Azt a kurva! Harry morgolódott egyet, majd arcomat kezei közé fogta. A hirtelen jött érzéstől könnyeim kibuggyantak, Harry pedig lecsókolta őket.
- M-most akkor, elkezdek mozogni, rendben? - bólintottam, majd azt tette amit mondott. Iszonyúan fájt, de csak arra tudtam gondolni, hogy mennyire szeretem őt. Ő az életem.


Drága Olvasóim!
Másfél hónap telt el az előző fejezet óta, de végre megérkeztem egy hosszabb résszel. Sajnos, vagy nem sajnos, lassan a végéhez közeledik a történet, és be kell, hogy ismerjem, ennek a résznek a fele már tavaly nyár óta arra vár, hogy közzé legyen téve, és azt hiszem, hogy most eljött az ideje. Nagyon remélem, hogy nem okozok ezzel a résszel csalódást, és tetszeni fog nektek. Köszönöm az előző fejezetek alá érkezett kommenteket, illetve a két feliratkozónak is hálás vagyok! A blog pedig lassan eléri a 121.000 oldalmegtekintést, ami egyszerűen hihetetlen! Ha van kedved csatlakozz a facebook csoporthoz is, illetve ha elnyerte a tetszésedet ez a rész, kérlek iratkozz fel, kommentelj és pipáálj. Nagyon-nagyono sokat jelentene! Köszönök mindent! :)

Daniella x. 

10 megjegyzés:

  1. Olyan aranyosak együtt! :3 ahww

    VálaszTörlés
  2. Imadoom ������

    VálaszTörlés
  3. Ismételten egy fantasztikus fejezetet olvashattunk! Egyszerűen imádtam! :D
    Nagyon várom a köetkezőt :)
    All the love M

    VálaszTörlés
  4. Folytatást!!!!!!
    AZONNAL!!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  5. Aahhw édeseim :D
    Köviii 😊😊😊😊😊

    VálaszTörlés
  6. Jajjjjjjjj😍 végreeee!!!!😍😱 hamar hozd a kövit plsssss😍😱

    VálaszTörlés
  7. Én ma kezdtem el olvasni, és most fejeztem be. Sajnálom, hogy nem volt rész már majdnem egy éve. És feltételezem, nem is lesz már. :/ Pedig én nagyon szerettem az egészet. Magával ragadott a történet és az, ahogy írtál. Nem véletlen olvastam el egyetlen délután alatt. Gondolom nincs sok értelme annak, hogy én ezt leírtam, de gondoltam, miért ne. Szóval ja.

    VálaszTörlés