19. Ó, Niall!

~Ajánlott zene: Ellie Goulding - Beating Heart~

Visszavágtattam a stadionba. Vissza akartam vágni Harrynek. Megmutatni neki, hogy nem teheti ezt velem. A 5SOS még mindig a színpadon volt, a többi srác pedig a színpadnál ült. Odamentem Lottiékhoz, Taylor pedig idegesen méregetni kezdett. Harry és ő előttünk ültek két sorral, így tökéletesen hallottam minden egyes dolgot. 

- Mit keres ez itt? Kint már találkoztam vele, és megmondtam neki, hogy tűnjön el. Ki volt sírva a szeme, de mikor rákérdeztem, eltűnt. - suttogta Taylor. Jaj, szegénynek szakítania kéne időt arra, hogy megtanuljon csöndben beszélni, mert kurvára lehet hallani, hogy mint magyaráz rólam.

- Sírt? De hát miért? - kérdez vissza Harry, már egy fokkal halkabban

- Ó, Jézusom. Ő az a cafka, ugye? - nyávogott, majd Harry megölelte. Hát ez kész. Az agyam eldobom. 

Húsz perccel később már a turnébuszban vagyok Harry-vel, Taylorral, Liammel, Zaynnel és Louis-val, valamint Lux-szal és Lottie-val. Próbálunk nyugodtan beszélgetni mindannyian. Ez sikerül is, egészen addig, amíg Ms. Tökély el nem kezdi sztárolni magát. Mindenki szörnyülködve néz, én pedig legszívesebben csomóstól kitépném a haját. Megcsókolja Harryt, majd a régi időkről kezd beszélni. "Harry emlékszel erre? Emlékszel arra? Haylor így, Haylor úgy..." Egyszerűen csak elegem lett. Ordítani akartam, de ekkor eszembe jutott valami. Közelebb húzódtam Niall-höz, majd a szemébe néztem. 

- Niall, arra gondoltam, hogy megtaníthatnál gitározni. Mindig is ki akartam próbálni, de túl elfoglaltak voltak a körülöttem lévők ahhoz, hogy megmutassanak bármit is. 

- Persze! Nagyon szívesen megmutatok pár dolgot. Gyere velem - mindketten felálltunk, majd Niall 'szobájába' mentünk, közben Harry nagyra nyílt szemekkel bámult, majd ahelyett, hogy közbeszólt volna, inkább Taylor combját kezdte simogatni. Szerény véleményem szerint, ha így haladnak, az a lány ott mindenki előtt fog elcsurranni... Idióta. 

Beléptünk a kicsi, ám annál otthonosabb helyiségbe. Ahhoz képest, hogy egy srácról beszélünk, egész nagy rend volt. Mindennek Niall illata volt. Tetszett, bár rosszul éreztem magamat, hogy őt akarom felhasználni a kisded játékaimhoz. Ő egy iszonyatosan aranyos fiú, és nem érdemli ezt. 

Elővette a gitárját, majd játszani kezdett rajta. Szerintem levágta, hogy mi van a háttérben. Pár perccel később megszólalt.

- Nem is akarsz gitározni, ha jól sejtem. Történt valami Harry és közötted? - az igen, ember. Ő aztán kerek-perec rákérdez

- Nem - hazudom, majd bólint és tovább játszik

- Valójában - dadogtam -, ami azt illeti igen

- Szeretnéd elmesélni? - és mindent elmondtam neki. Az érzéseimről, és arról is, hogy Harry mit mondott. Niall azt is elmondta, hogy Taylor 3 héttel ezelőtt kereste fel Harryt, és mindkettőjükben elindult valami, így aztán múlthét elején újból összejöttek. Hát ez csodálatos. Komolyan kihasznált. Nem is érdekel. Biztos, hogy nem fogom strapálni magamat. Leszarom, hogy mi van közöttük. Mostantól magányos farkas leszek. 

Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy dübögnek az ajtón.

- Niall! Lilian! Kirándulni megyünk, úgyhogy hagyjátok abba az enyelgést, mert indulunk - mi van?! 

- Utálom ezt a picsát - mondtam, mire Niall mosolyogni kezdett. Nos, legalább valamiben egyetértünk. 

Mint később kiderült, csak a két zenekar megy, velem és Taylorral egyetemben. Hát, mit ne mondjak. Ez csodálatos. Egyébként fogalmam sincs, hogy ez milyen program, csak annyit tudok, hogy az egész hétvégét ott töltjük, és, hogy viszünk sátrakat. Remélem egyben leszek ezzel nővel. Tuti megbánja, hogy eljött. Jó ég! Már megint a bosszún jár az eszem, pedig épp most egyeztem meg magamban.

Két autóval mentünk. Ashton, Luke, Michael, Calum és én. A többiek pedig külön egy másik nagyobb autóval. Állítólag három óra az út, úgyhogy lesz időm pihenni. Egyszer csak Michael ordítani kezdett mellettem.

- Hülye vagy? Mit művelsz? - rángatta a szemöldökét Ash

- Ott egy bogár az ablakon. Nem látod? - kinevettem. Istenem, ő egy nagy gyerek.

Nekihajtottam a fejemet az ablaknak, és lehunytam a szememet. Vártam, hogy odaérjünk végre. Kíváncsi voltam, de egyben féltem is. Mi van, ha pár idióta fan követni fog minket, s elrabol valakit, vagy tudom is én. A lényeg, hogy a srácok elmondása szerint képesek túllépni a határokat. No meg, ott vannak a groupie-k, akik csak azért mennek el egy-egy koncertre, hogy hátha lefeküdhet valamelyik kedvencével. Egyszerűen undorító! Milyen világban élünk? 

Nem egészen 2 és fél óra múlva meg is érkeztünk a táborhelyre. Egyszerűen csodálatos. Nyugalom van, gyönyörű környezet és egy hatalmas erdő, s egy nagy tó. Hű, azt hiszem ha azt mondom, lenyűgöztek, akkor már mindenki érti. Kiszálltunk az autóból, s a padokhoz sétáltunk. Mindkét autó egyszerre érkezett meg, így nem kellett a tudnivalókat kétszer megbeszélni. Az első, és egyben legfontosabb dolog az volt, hogy kiválasszuk, ki kivel fog együtt aludni. Preston - a srácok egyik testőre azt mondta, mindenki kiválaszt egy személyt, és az elhelyezkedés úgy marad majd. Senki sem variál, hanem elfogadja, hogy kivel alszik. Taylorral kezdték, aki természetesen Harryt választotta, majd így mentünk szépen sorba. Calum Luke-al, Michael Ashtonnal, Liam és Louis Zaynnel, de csakis azért, mert összeesztek. Nem igaz, hogy 21 éves létükre nem tudnak megegyezni. Sőt, Louis 23. Na mindegy. Teljesen nyugodt voltam, aztán pedig eszembe jutott a sorrend.  Én pedig... Niallel leszek?! Egy sátorban Niallel. Niallel egy sátorban. Jaj. Láttam Ashton arcán, hogy nem örül ennek az egésznek. Szerintem ha vele kezdték volna a társválasztást, akkor valószínűleg vele lettem volna. Képes lenne megölni a tekintetével. Nemcsak ő, hanem Harry is. Mégis mi baja?! Ott van a barátnője, akivel nyugodtan élvezheti az éjszakát. Nem tudom, hogy mi a problémája. Jó ég... 

Elvettük a sátrunkat és a lehető legtávolabbi pontot választottuk ki a lerakására. Egyébként nagyon jó, hogy egy sátorba kerültünk. Mindketten rettegünk a sötétben, és körülbelül minden zajra felkapjuk a fejünket. Két szaros egy sátorban. Mi lesz még itt. 

Elkezdtük kibogozni a sátrat, majd elővettük a kellékeket. Egy hatalmas, sárga dologról beszélünk. Legalábbis az stimmel, hogy sárga. Anyám, komolyan ketten alszunk egy ekkora cuccban? Itt egy ember alig fér el. Érdekes napok elé nézünk, az már egyszer biztos! Másfél óra szerencsétlenkedés után végre sikerült felállítanunk a sátrat. Kivettük a cuccainkat a csomagtartóból, majd kipakoltunk, már amennyire lehetett. Kimerülten feküdtünk be az apró, ám annál kényelmetlenebb sátorba, pár perccel később pedig egy hatalmas sikoltás hallatszott. 

- Á! Harry! Szedd le rólam! Undorító! - üvöltötte Taylor, mi pedig mindketten felnevettünk. Azt hinné az ember, hogy Clifford lesz az, aki elsőnek kiabálni fog, de a szőke megtette helyette. 

Az este további részében mályvacukrot sütöttünk a tábortűznél, majd mikor mindenki eleget evett, visszamentünk a sátrainkba. Elhelyezkedtünk a kissé kényelmetlen helyünkön, majd magunkról kezdtünk beszélgetni. Rengeteg dolgot megtudtam Niall életéről, és tényleg olyan kis ártatlan, amilyennek látszik. 

Borzasztóan kényelmetlen volt a helyünk, legalábbis az enyém nagyon, így Niall felajánlotta, hogy a fejemet tegyem a mellkasára, s húzódjak közelebb hozzá. Így tettem, hiszen tudtam, hogy semmi sem fog történni. Ismét elhelyezkedtem, aztán feljött a Harry téma, ami zavart ugyan, de nem adtam a tudtára. Nem akarom őt megbántani. Őszintén szólva kíváncsi volt azokra az érzéseimre, amiket Harry iránt táplálok. Mivel barátok vagyunk, vagy mi, ezért elmondtam neki mindent. Persze csak olyan halkan, hogy kint véletlenül se lehessen hallani. Nem is gondoltam arra, hogy az erdő szélén vagyunk, de kint megreccsent valami. Bepánikoltam. Niall leoltott a nagy villanyt, így csak a legkisebb maradt égve, ami olyan apró fényt adott, hogy egymás arcán kívül semmit nem láttunk. Jobb kezemmel óvatosan megtámaszkodtam Niall mellkasán, majd felsőtestemmel megemelkedtem. Pár percig ilyen pózban voltam, és tovább hallgatóztam, azonban semmi sem történt, így visszafeküdtem volna, de Niall megállított. Pontosabban az ajkai. Jézusom!

- N-Niall! Hmmm, mit művelsz? - eltoltam magamtól, majd mindketten felültünk. 

- Az a... - nagy levegőt vett, majd folytatta -, Az ajkaid olyanok, mint a bor. És én részeg akarok lenni - suttogta. Ó, te jó ég. Részeg akar lenni? Hiszen épp úgy tesz, mintha az lenne.
- Ezt nem szabad! Nem helyes ezt tennünk! - egész nap azt mondogattam magamban, hogy nem bántom meg őt, erre épp azt teszem. De most nem érdekel, hiszen tényleg nem szabad!
- De hát visszacsókoltál - suttogta, majd két keze közé vette az arcomat, én pedig hüvelykujjammal remegve végigsimítottam alsó ajkán. Újra megcsókolt, én pedig hagytam neki. Mi a fasz! Egy ribanc lettem!

Drága Olvasóim!

Egyszerűen nem hiszem el, hogy már megint előreírtam a részt, és hamarabb kiteszem. Mindig ez van. Nem birok uralkodni magamon...:D Szóval itt is lenne a 19. fejezet. 

Az előző rész óta majdnem 2800 oldalmegjelenítést számlált össze a blog, valamint már 80rendszeres olvasóm van, ami hihetetlen. Remélem elnyerte a tetszéseteket ez a rész (is). Ha így volt, kérlek hagyjatok magatok után nyomot. Iratkozzatok fel, kommenteljetek és pipáljatok. Nagyon-nagyon hálás lennék érte. Ha van kedvetek lépjetek be a facebook csoportba is.

Della x

P.S: Tudom, hogy utálni fogtok a rész elolvasása után. Véleményeteket ne tartsátok magatokban! Építő kritikákat is szívesen fogadok. ☺